Megéri-e két boltba menni? Számoljuk ki rendesen
Ez a kérdés az egész oldal miatt létezik. Amikor kiszámolom, hogy a listád melyik boltban kerül a legkevesebbe, három számot adok egyszerre – és a középső a legérdekesebb.
- - Egy boltból: mennyibe kerül, ha mindent egy helyen veszel meg.
- - A legjobb két boltból: mennyibe kerül, ha kettébontod.
- - Tételenként a legolcsóbbat véve: mennyibe kerülne öt boltot végigjárva.
A harmadik szám soha nem javaslat. Viszonyítási pont: azt mutatja, mennyi az elméleti maximum, amit el lehetne érni. Aki ezt komolyan venné, az egy szombat délelőttöt töltene öt parkolóban.
Mit visz el a második út
Rakjuk össze őszintén, mennyibe kerül egy plusz bolt:
- - Benzin vagy jegy. Városon belül egy plusz megálló jellemzően pár száz forinttól ezerig terjedő közvetlen költség, a távolságtól függően.
- - Idő. Odaút, parkolás, végigmenni a bolton, sor a pénztárnál, visszaút. Húsz perc alatt ritkán úszod meg, és fél óra a reális.
- - A második kosár hatása. Aki bemegy egy boltba, ritkán jön ki csak azzal, amiért ment. Ezt nem tudom számmal mérni, de a saját tapasztalatom szerint ez a legnagyobb tétel a háromból.
Ezekkel együtt egy második bolt reális költsége könnyen ezer forint fölött van – mielőtt bármit is megvettél volna.
Mikor éri meg akkor mégis
Három helyzetben, és ezek elég jól körülhatárolhatók:
Ha a két bolt egymás mellett van. Bevásárlóközpontban vagy egy utcában két lánc: a második út költsége majdnem nulla. Ilyenkor szinte mindig megéri kettébontani, mert a nyereség megmarad, a ráfordítás viszont eltűnik.
Ha a fő boltodban hiányzik valami. Ez nem is döntés: ha a listád három tételét nem tartják, valahova úgyis el kell menned. Ilyenkor az a kérdés, hogy a második bolt mit tud még olcsóbban adni – és érdemes ehhez igazítani, mit veszel hol.
Ha nagy tételű, tartós árut halmozol. Ha egy akciós héten húsz kiló lisztet, olajat és mosószert viszel, a különbség több ezer forint is lehet. Egy ilyen út megéri; ugyanez heti rutinként nem.
És mikor nem
Ha a különbség a mérés zajába esik. Az áraink tájékoztató jellegűek, régiónként és üzletenként eltérhetnek, és egy akció bármikor lejárhat. Ha két bolt végösszege között néhány száz forint van egy harmincelemes kosáron, az nem különbség – az bizonytalanság. Ezért írjuk ki mindig, hány napos a legrégebbi adat.
Ha romlandót vásárolsz szét. A hús és a tejtermék nem szereti a plusz fél órát a csomagtartóban, különösen nyáron. Amit kidobsz, azon nem spóroltál.
Ha hetente csinálnád. Heti egy plusz út évi ötven plusz út. Számold ki, mennyi idő ez – és hogy megérné-e ennyiért elvállalni valamit.
Amit az adat mond
Kategóriánként megmértük, mekkora ugyanannak a terméknek a boltok közti árkülönbsége ott, ahol legalább két lánc árulja. A középérték 8,2 százalék – de a szórás ennél sokkal érdekesebb: vannak kategóriák, ahol alig van mit nyerni, és vannak, ahol számottevő.
Ebből két gyakorlati szabály következik:
1. A kettébontás akkor jó, ha a listád nagy tételei különböző boltokban olcsók. Ha a hús az egyikben, a vegyiáru a másikban, akkor a bontás tiszta nyereség. 2. Ha a nyereség sok apró tételen oszlik el, ne bontsd ketté. Tizenöt tételen összeszedett 400 forint nem ér meg egy második utat.
A kategóriánkénti bontás külön lapon van, és minden nap újraszámolódik.
Hol húzódik a határ számokban
Próbáljuk meg egyszerű szabállyá tenni. Tegyük fel, hogy egy második bolt reális költsége nagyjából ezer forint – benzin, idő, és az a néhány tétel, ami a kosárba kerül, pedig nem kellett volna.
Ebből az következik, hogy a kettébontás akkor éri meg, ha a nyereség legalább a duplája ennek: körülbelül kétezer forint egy heti kosáron. Miért a duplája, és nem pontosan az ezer?
Mert a számított nyereség bizonytalan. Az áraink tájékoztató jellegűek, régiónként eltérhetnek, egy akció lejárhat, és ott van az a néhány tétel, amiről az adott boltban nincs adatunk. Egy 1 100 forintosra számolt előny könnyen lehet a valóságban 600 – és akkor a második út veszteséges volt.
Kétezer forint fölött viszont a hibahatár már nem fordítja meg az eredményt. Ez a küszöb természetesen a te helyzetedtől függ: ha a két bolt egymás mellett van, gyakorlatilag nulla; ha húsz percre, akkor magasabb.
Egy dolgot érdemes még beleszámolni, amit sokan kihagynak: a kettébontás nem felezi a bevásárlás idejét, hanem másfélszerezi. Két sor a pénztárnál, két pakolás, két parkolás. Ha az idődnek van ára – és van –, akkor ez is tartozik a számla bal oldalára.
Hogyan dönts a gyakorlatban
A saját eljárásom, amit az oldal is követ:
1. Rakd össze a listát – teljesen, ne csak az „árérzékeny” részét. 2. Nézd meg az egy boltos végösszegeket, és a hiányzó tételek számát. Ha egy bolt olcsóbb, de négy tételt nem tart, az nem első hely. 3. Nézd meg a két boltos kombinációt. Ha a nyereség nem éri el az ezer forintot az egy boltos legjobbhoz képest, maradj egy boltnál. 4. Ha eléri, nézd meg, melyik két bolt – és hogy a kettő útba esik-e egymás mellett.
Ezt a négy lépést a főoldal automatikusan végigjárja a listádra. Az egyetlen dolog, amit nem tud, az a te térképed: hogy melyik bolt esik útba, és mennyi időd van. Ezt neked kell hozzátenni – de legalább a számok addigra ott lesznek.