Olcsókosár

Polcár vagy futárár – miért nem ugyanaz a szám, és miért számít

Írta: · 2026-09-16

Ez az a felismerés, ami a legtöbb munkát okozta, és amit ha kihagynék, az egész oldal hazudna. Röviden: az az ár, amit egy házhozszállító platformon látsz, nem az az ár, amit a boltban a polcon látnál. És mivel a láncokról nem egyforma arányban van polcárunk, ennek az egy különbségnek elég ereje van ahhoz, hogy megfordítsa a boltok sorrendjét.

Honnan van egyáltalán árunk

Három forrásból dolgozom, és ezek nem egyenrangúak:

A mérés

Vannak olyan termékek, amelyekre mindkét fajta forrásból van árunk – ugyanarra a termékre, ugyanazon a napon, polcár és platformár is. Ez a halmaz a mérőeszköz.

Az eredmény egyértelmű: a platformár tipikusan 6 százalékkal magasabb, és a tételek több mint négyötöde drágább. Nem szórás, nem zaj – rendszeres felár. Ez közgazdaságilag teljesen érthető: a kiszállítás, a komissiózás és a platform jutaléka valahol megjelenik az árban, és jellemzően a termék árában jelenik meg, nem csak a szállítási díjban.

A gond nem a felár létezése. A gond az, hogy nem egyformán oszlik el a láncok között. A SPAR áraink háromnegyede platformról származik, a Tescóé gyakorlatilag egy sem. Ha ezt a két adathalmazt jelöletlenül egymás mellé teszem egy táblázatban, a SPAR magyarázat nélkül tűnik drágábbnak – nem azért, mert az, hanem azért, mert másik fajta árat mutatok róla.

Mennyire komoly ez?

Annyira, hogy egy egész elemzést megfordít. Amikor a Tescót és a SPAR-t vetettem össze az összes közös terméken, a Tesco nyert a termékek nagy többségén. Amikor viszont csak a polcárakat hasonlítottam össze – tehát az összemérhetőt az összemérhetővel –, az eredmény megfordult, és a SPAR lett az olcsóbb.

Ugyanaz a nap, ugyanaz az adatbázis, két ellentétes válasz. A különbség kizárólag az volt, hogy vegyes forrásokat raktam-e egy oszlopba vagy sem.

Ez az a hiba, amit a legtöbb gyorsan összerakott árösszehasonlítás elkövet, és amit kívülről nem lehet észrevenni: a számok pontosak, az összeadás helyes, csak épp két különböző dolgot mérünk ugyanazon a néven.

Mit csinálok ezzel

Négy dolgot, és mindegyik látszik az oldalon:

1. Jelölöm. Minden platformról származó árnál ott a „futárár” címke. Nem apró lábjegyzetben: a szám mellett. 2. Rangsorolom a forrásokat. Ha egy termékre több forrásból is van árunk, mindig a legerősebb forrás ára kerül ki – nem a legolcsóbb. Ha a legolcsóbbat választanám, termékenként váltakozna, honnan jön az ár, és az összehasonlítás elveszítené a közös alapját. 3. Egymás mellé teszem. Ahol ugyanannak a terméknek a polcárát és a platformárát is ismerem, mindkettő kimegy. Így látod, mekkora a felár épp azon a terméken. 4. Kiveszem a rangsorból. Ahol a döntés arról szól, melyik boltba menj be, ott a futárár nem rangsorol: az a szám arra a kérdésre felel, hogy mennyiért hozzák házhoz, nem arra, hogy mennyiért veheted meg a polcról.

Mit jelent ez neked, ha vásárolsz

Három gyakorlati következtetés:

Ha boltba mész, a platformárat kezeld felső becslésként. A polcon jó eséllyel néhány százalékkal olcsóbb lesz. Nálunk ezért a „futárár” jelölés nem hiba jelzése, hanem pontosítás: ennyit tudunk, és megmondjuk, honnan.

Ha rendelsz, viszont pont fordítva: a platformár a valóság, és a polcár az, ami félrevezetne. Ilyenkor a szállítási díjon felül számolj még néhány százalékkal a termékeken is – ez az a költség, amit a legtöbben nem vesznek észre, mert nincs külön sorban.

Ha összehasonlítasz bármilyen két árat, bárhol – nem csak nálunk –, az első kérdés mindig az legyen, hogy honnan való a két szám. Két ár összehasonlítása csak akkor mond valamit, ha ugyanabból a világból származnak.

Amit még mindig nem tudok

Nem tudom minden termékre megmondani, mekkora a felár, mert ahhoz mindkét forrásból kellene ár ugyanarra a cikkre – és ez a termékeknek csak egy részére igaz. Kategóriánként a felár nagyon eltérő: van, ahol néhány százalék, és van, ahol tíz fölött. A kategóriánkénti bontást külön kiszámoljuk, és minden adatfrissítéssel újra.

Azt sem tudom, hogy a platform ára mikor változik a bolthoz képest: lehet, hogy egy akció előbb vagy később jelenik meg rajta. Ahol ez számít – az akciós tételeknél –, ott a szórólap a megbízhatóbb forrás, és azt is használjuk.

A lényeg viszont egy mondatban elfér: az árnak nemcsak nagysága van, hanem származása is. Aki csak az elsőt nézi, előbb-utóbb rossz boltba megy be.

A forrásokról

Az árak nyilvános forrásokból származnak – a GVH árfigyelőjéből, a láncok saját felületeiről és a heti szórólapokból –, tájékoztató jellegűek, és eltérhetnek a boltban érvényes polcártól. A módszertan és a teljes forráslista: Adatforrások.

Ki írta

Horváth Máté vagyok, az Olcsókosárt egyedül építem: a bejáró szkriptektől a szövegekig. Ha hibás adatot látsz, vagy van kérdésed a módszertanról, írj nyugodtan – minden levélre válaszolok. Bővebben: Rólunk.

További elemzések

Az összes elemzés →