Olcsókosár

Hogyan épül fel egy akciós szórólap – és mit jelent az „eredeti ár”

Írta: · 2026-09-16

Minden héten bejárom az öt lánc akciós kiadványát, és mostanra sokkal többet tudok róluk, mint amennyit szerettem volna. A legfontosabb: a szórólap nem árlista. Terv. Terv arra, hogy mit vigyél haza, és milyen sorrendben menj végig a bolton. Ha ezt tudod, egészen máshogy olvasod.

Mi kerül a címlapra

A címlapon jellemzően három típusú termék szerepel, és mindhárom mást csinál:

A címlap tehát nem a legnagyobb megtakarítás helye. Sokszor a belső oldalakon, a kevésbé látványos tételek között van a valódi különbség – mi is ott találjuk a legnagyobb egységár-eltéréseket.

Az „eredeti ár” kérdése

Ez a legkényesebb pont. Amikor egy kiadvány áthúzott árat mutat, az az állítás, hogy a termék korábban annyiba került. Az uniós és a magyar fogyasztóvédelmi szabályozás ezt komolyan veszi: az árcsökkentés bejelentésekor a korábbi árat meghatározott módon kell megállapítani, nem lehet tetszőleges viszonyítási pontot választani.

Kívülről viszont ellenőrizhetetlen, hogy egy konkrét áthúzott szám mit takar – hacsak nincs saját árelőzményed. Nekem van, és ezért ez az oldal ezt csinálja: nem hiszem el az akciójelölést, hanem megnézem a saját árelőzményemet. Ha egy termék ára az elmúlt hetekben stabilan ott volt, ahova az „akciós” ár most beállt, akkor nem jelölöm akciónak, akkor sem, ha a kiadvány annak nevezi.

Ez a szabály nem vádaskodás. A legtöbb esetben az akció valódi. De az a néhány eset, ahol nem az, pont a legfeltűnőbb százalékoknál fordul elő – és ha egy árösszehasonlító ezeket átveszi, akkor a bolt marketingjét közli, nem adatot.

A heti ritmus

A magyar láncoknál az akciós hét jellemzően csütörtökön fordul. Ennek két gyakorlati következménye van:

Szerdán a legrosszabb a választék a kifutó akciókból, és csütörtökön a legjobb az új kínálatból. Ha van rugalmasságod, a csütörtök–péntek a legjobb nap.

A hétvégére elfogy, ami tényleg olcsó. A mennyiségi korlátos tételek – ahol egy vásárló legfeljebb néhány darabot vihet – pont azért vannak korlátozva, mert kevés van belőlük.

Nálunk ezért a heti akciós lista naponta újraszámolódik, és minden tételnél ott van, meddig érvényes. Ami lejárt, az lekerül; ami holnap jár le, azt kiírjuk.

Amit a százalék nem mond meg

Három dolog, amitől egy nagy százalék semmit nem ér:

Hogyan használd a szórólapot okosan

Amit én csinálok, mióta látom az adatokat:

1. Fordítva olvasom. Nem a szórólapból indulok ki, hanem a listámból: megnézem, amire szükségem van, szerepel-e akcióban. Ha a szórólapból indulsz, olyat viszel haza, amire nem volt szükséged – ez a kiadvány egyik célja. 2. Az alaptermékeket nézem először. Ott a kedvezmény jellemzően valódi és jellemzően számít is, mert nagy mennyiségben veszem. 3. Egységárat számolok az akciós tételre is. Ez az egyetlen szám, amivel a másik bolt normál árához tudom hasonlítani. 4. A tartósat halmozom, a romlandót nem. Az akciós liszt és olaj eláll. Az akciós felvágott nem, és amit kidobsz, azon nem spóroltál.

Mit teszünk ehhez hozzá

A heti akciós tételeket mi is begyűjtjük, de nem vesszük át rajtuk a kiadvány állítását. Minden akciós jelölés mögött saját árelőzmény áll, és minden akciós tételnél kiírjuk, meddig érvényes, és hogy melyik lánc kiadványából való.

A főoldalon a „hét akciói” ezért nem a legnagyobb százalékokat mutatja, hanem a legnagyobb tényleges megtakarításokat – azt, ahol a mai ár a saját korábbi árához képest esett. A kettő nem ugyanaz, és a különbség sokszor meglepő.

A forrásokról

Az árak nyilvános forrásokból származnak – a GVH árfigyelőjéből, a láncok saját felületeiről és a heti szórólapokból –, tájékoztató jellegűek, és eltérhetnek a boltban érvényes polcártól. A módszertan és a teljes forráslista: Adatforrások.

Ki írta

Horváth Máté vagyok, az Olcsókosárt egyedül építem: a bejáró szkriptektől a szövegekig. Ha hibás adatot látsz, vagy van kérdésed a módszertanról, írj nyugodtan – minden levélre válaszolok. Bővebben: Rólunk.

További elemzések

Az összes elemzés →