A betétdíj és az ár – mi számít bele, és hol csúszik el az összehasonlítás
2024 óta Magyarországon a legtöbb italos palackra és dobozra visszaváltási díj kerül: az italt megveszed, a csomagolásért letétet fizetsz, és ha visszaviszed, visszakapod. A rendszer logikája egyszerű, a következménye az árösszehasonlításra viszont annyira nem – és ez az a téma, ahol én magam is beleestem egy csapdába.
A visszavont elemzés
Van ezen az oldalon egy szabály: ha egy megállapítás nem áll, a lap meg sem születik. Ez a szabály egy konkrét esetből lett szabály.
Írtam egy elemzést arról, hogy a betétdíj megfordítja a boltok sorrendjét. Az érv logikus volt: ha az egyik lánc a betétdíjjal együtt írja ki az árat, a másik anélkül, akkor az összehasonlításban az előbbi 50 forinttal drágábbnak látszik minden palackos terméken. Találtam 27 olyan esetet, ahol ez tényleg megfordította, melyik bolt az olcsóbb.
Aztán megnéztem, honnan jönnek ezek az esetek. Mind a 27 abból jött, hogy a betétdíjat egyetlen lánc adata rögzíti külön mezőben, a többié nem. Vagyis nem azt mértem, hogy a betétdíj megfordítja a sorrendet, hanem azt, hogy az egyik forrásom részletesebb, mint a másik.
Adathiba volt, nem megállapítás. Az írás nem jelent meg.
Mit tanultam ebből
Azt, hogy a számítás helyessége nem elég. Minden lépés korrekt volt: az összeadás, az összehasonlítás, a szűrés. A hiba egy szinttel feljebb volt, ott, ahol azt feltételeztem, hogy amit két forrás ugyanazon a néven ad, az ugyanaz.
Azóta minden elemzés előtt felteszem ugyanazt a kérdést: ha ez a megállapítás igaz, mi másból jöhetne még? Ha a legegyszerűbb alternatív magyarázat az, hogy az egyik forrás pontosabb a másiknál, akkor nem megállapítás, hanem lefedettségi különbség.
Mit jelent ez a gyakorlatban, amikor vásárolsz
Négy dolgot érdemes fejben tartani:
A kiírt ár nem mindig a termék ára. Ahol a betétdíj bele van számolva, ott a látszólagos ár magasabb. Ez nem drágaság, hanem letét – de ha nem viszed vissza a palackot, akkor gyakorlatilag drágaság lesz belőle.
Nem minden csomagolásra vonatkozik. A rendszer meghatározott űrtartalmú és típusú italcsomagolásokra terjed ki. Ami kívül esik, arra nincs letét – tehát két hasonló termék között a különbség egy része pusztán abból jöhet, hogy az egyik beleesik, a másik nem.
A nagyobb kiszerelés itt tényleg jobban jár. Ha darabonként fizeted a letétet, akkor a hat darab félliteres hat letét, a három literes pedig egy. Ez az az eset, ahol a nagyobb kiszerelés melletti érv nem a szokásos, és mégis igaz.
A visszaváltás idő. Az automatához vinni a palackokat valódi ráfordítás. Ha valaki nem viszi vissza, akkor számára a letét egyszerűen árnövekedés – és ezt érdemes őszintén elszámolni magaddal, mielőtt „olcsó” palackos vizet veszel nagy tételben.
Hogyan kezeljük mi
Óvatosan, és inkább kevesebbet állítunk, mint amennyit lehetne:
- - ahol a forrásunk külön mezőben adja a betétdíjat, ott külön kezeljük, és nem keverjük a termék árába;
- - ahol nem adja külön, ott nem találgatunk: nem vonunk le 50 forintot csak azért, mert gyanús;
- - nem építünk rá elemzést, amíg a forrásaink ebben nem egyenletesek. Amint mind az öt lánc adatában ugyanúgy szerepel, lesz belőle lap – addig nem.
Ez azt jelenti, hogy italos termékeknél a boltok közti összehasonlításunk a szokásosnál bizonytalanabb. Ezt jobb kimondani, mint elrejteni: ha a kosaradban sok palackos ital van, a végösszegek közti kis különbségeket vedd fenntartással.
Hogyan számolj vele a saját kosaradban
Ha sok italt veszel, érdemes két külön számot vezetni a fejedben, mert két külön dologról szólnak.
Az egyik a tényleges költség: mennyivel lesz kevesebb a pénztárcádban a pénztárnál. Ebbe a letét beleszámít, mert ott és akkor ki kell fizetni. Ha havonta nagy tételben veszel ásványvizet vagy üdítőt, ez a tétel önmagában érzékelhető összeg lehet – és ha a hónap végén jön a nagybevásárlás, érdemes rá felkészülni.
A másik a termék ára: mennyibe kerül maga az ital, ha a csomagolást visszaviszed. Ez az a szám, amivel két boltot össze lehet hasonlítani – feltéve, hogy mindkettőnél ugyanúgy van kezelve.
A kettő között az a különbség, hogy visszaviszed-e. Ez nem retorikai kérdés: ha valaki tudja magáról, hogy a palackok a garázsban gyűlnek és fél év múlva kimennek a szelektívbe, annak a letét egyszerűen árnövekedés, és úgy is kell elszámolnia.
Egy gyakorlati következmény, amit érdemes végiggondolni: ha darabonként fizeted a letétet, akkor hat darab félliteres hat letét, a három literes pedig egy. Ez az az eset, ahol a nagyobb kiszerelés melletti érv nem a szokásos egységár-érv, és mégis igaz – függetlenül attól, hogy a nagyobb csomag egyébként nem mindig olcsóbb.
Miért írom ezt le egyáltalán
Mert az a legkönnyebb dolog a világon, hogy egy árösszehasonlító csak a sikeres elemzéseit mutassa meg. A 27 esettel tökéletesen meg lehetett volna tölteni egy meggyőző, számokkal teli írást, és senki nem vette volna észre, hogy rossz. Az olvasó nem fér hozzá az adatbázisomhoz; el kell hinnie, amit írok.
Pont ezért gondolom, hogy egy ilyen oldalon a visszavont elemzésről szóló írás többet ér, mint maga az elemzés lett volna. Azt mutatja meg, milyen szűrőn mennek át a többi lap számai – és hogy van olyan szűrő egyáltalán.
Az oldal összes korlátja egy helyen olvasható: amit nem tudunk. A módszertan és a források: Adatforrások.